Három felejthetetlen nap Zabolán

Péntek hajnali 3 órakor indult Zabolára Füzesabony küldöttsége. A résztvevők között ott voltak a civil szervezetek képviselői az önkormányzat vezetői és a szociális szféra dolgozói. Mint már megírtuk  Füzesabony Város Önkormányzata sikeresen pályázott az EFOP-3.9.2-16-20017-00012 számú ÉPÍTS JÖVŐT! – Új esély program Füzesabony és térsége című projektre. A pályázat lehetőséget ad arra, hogy a város két élő testvértelepülési kapcsolata – kulturális, civil és szociális területeken – elmélyüljön. A  650 kilométeres utat az önkormányzat nemrégiben vásárolt autóbuszával tettük meg, amiről utólag elmondható , hogy jól vizsgázott a szerpentinekben bővelkedő hegyi utakon is.

 Első romániai megállónk a Királyhágó volt, ahol már rengeteg honfitársunkkal találkoztunk, hiszen az anyaországból is százezer számra indultak el a magyarok a Csíksomlyón megrendezett pünkösdi búcsúba.

 Közel 14 órás utazás után érkeztünk meg Zabolára, ahol nagy szeretettel vártak ránk székely vendéglátóink. A meleg fogadtatás során méltán érezhette úgy mindenki, hogy otthonról hazaértünk.

 Az út nehézségeit feledtette a nagyszerű vacsora, ahol az erdélyi konyha finomságai kerültek az asztalra. Kellett is az erő, hiszen szombaton hosszú nap várt ránk a somlyói búcsúban.

Másnap reggel korán indultunk Csíkszeredára, ahol már zarándokok tömegei indultak el a somlyói nyeregbe a világ magyarságának legnagyobb ünnepére.

Közel öt kilométeres gyaloglás után értünk a csíksomlyói ferences Kegytemplomhoz, ahol már várt ránk a Szabó Sándor zarándok csapata.

Együtt indultunk el a Somlyó hegy nyergébe több százezer zarándoktársunkkal együtt.

Az oltárhoz felérve hatalmas tömeg fogadott bennünket. Érkeztek ide csoportok az anyaországi településekről, székelyföld minden szegletéből és a nagyvilág távoli országaiból is. Ami összekötött bennünket az a magyarságunk.

A szentmise idei szónoka Marian Adam Waligora lengyel szerzetes, a czestohowai Jasna Góra-i pálos kolostor rendfőnöke volt, aki magyarul szólt az egybegyűltekhez. Beszédében arra biztatta a híveket, hogy őrizzék meg hitüket és értékeiket.

A nap végén pünkösdi bált szerveztek számunkra vendéglátóink, ahol a 16 kilométeres gyaloglás után is volt, aki táncra perdült.

Vasárnap fáradtan, de lelkiekben megújulva vágtunk neki a napnak. Megismerkedünk Zabola és környékének az értékeivel. Először a Csángó múzeumhoz vezetett az utunk, ahol Dr. Pozsony Ferenc néprajtudós tartott érdekes tárlatvezetést.

Ezt követte a látogatás a Mikes kastélyba, amelyet 2002-ben vett vissza saját tulajdonába a Mikes család. A híres erdélyi arisztokrata család leszármazottai jelenleg is itt élnek és gazdálkodással foglalkoznak. A kastélyparkot és az épületeket idegenforgalmi céllal használják. A séta során ízelítőt kaptunk abból, milyen körülmények között éltek az arisztokraták. A felújított és szállodává átalakított kastélyban pedig süteménnyel és kávéval fogadtak bennünket.

A program utolsó állomása a közeli Gelencén található templom volt, amit a 13. században építettek az itt élő székelyek. A templom sekrestyése Ica néni, humorosan, de egyben rengeteg tudással mesélte el a hely történetét és mutatta be a látnivalókat.

Az itt eltöltött három nap rengeteg élményt adott annak, aki először látogatott Zabolára, és nekem is aki már többször járt itt. Az itt élők kedvessége és vendégszeretete, a gyönyörű természet közeli környezet, a búcsú lelki emelkedettsége, mind-mind arra ösztönöz, hogy újra eljöjjünk ide. Zabolán, közel 700 kilométerre Füzesabonytól én mindig otthon érzem magam.