Lépjen kapcsolatban velünk

Nándorfehérvár 1456: kiütéses győzelem a biztos vereség kapujában

Kultúra

Nándorfehérvár 1456: kiütéses győzelem a biztos vereség kapujában

A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények hősiesen védték Nándorfehérvár (a mai Belgrád) várát II. Mehmed török szultán a nagy túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd a védőkhöz 10 ezer katonájával időközben csatlakozó Hunyadi János vezetésével, Kapisztrán János 30–35 ezer keresztesével közösen július 22-én, a vár melletti csatában legyőzték a törököket. Varga Dániel történész-könyvtáros írása.
1453-ban, az iszlám erők évszázados kísérleteinek megkoronázásaként, az akkor legfejlettebb európai haditechnikát is felhasználó török szultán, II. Mehmed elfoglalta Konstantinápolyt, a Keletrómai-Birodalom utolsó ellenálló végvárát-egyben fővárosát.
Maga az utolsó császár, XI.Konsztantinosz is elesett a város védelmében. A diadalmas janicsárok napokon át tartó vérengzéssel ünnepelték a győzelmet. Így született meg az átkeresztelt Isztambul városa, 1453. május 29-én.  A keresztény világ nem tudott segíteni-és ezzel a szultán tágra nyitotta Európa kapuit hatalmas seregei előtt.

Konstaninápoly ostroma,1453

Amikor Mehmed a hódítás jegyében lovával felhágott a Hagia Sophia templom oltárára, elhatározta, hogy ugyanezt Rómában is meg fogja tenni…ennek a grandiózus tervnek az útjában azonban ott állt a Magyar Királyság. És korántsem csak földrajzi értelemben.
A török seregek 1440-ben, hónapokig tartó ostrom után már elszenvedtek egy megalázó vereséget a Nándorfehérvári erőktől, mikor egy sikeresen felrobbantott magyar akna majd’ 20 ezer  árokásó emberüket temette örökre a föld alá.
Mehmed szultán viszont azt is tudta, hogy a 15. század elején még egységes és erős országot jelenleg súlyos hatalmi harcok gyengítik-ami egy nagy erejű inváziónak minden esetben kedvező terep. Nem is hagyta ki a lehetőséget: 1456 július 4-én ostrom alá vette Nándorfehérvár várát-amit eleinte mindössze 7000 ember védett a szultán legalább 50 000 fős diadalmas hadától.
A vár kapitányához, Szilágyi Mihályhoz azonban 10 nappal később sikeresen erősítés érkezett: maga Hunyadi János, akinek a nevét Isztambulban méltán rettegték. A kiváló hadvezér szerb segéderők segítségével áttörte a törökök dunai hajó zárát, s így a védők számát további 10-12 ezer katonával növelte. A vár viszont eddigre nagyon súlyos sérüléseket szenvedett, a Konstantinápoly falait is keresztül robbantó hatalmas kovácsoltvas ágyúk Nándorfehérvár védelmi rendszerét sem kímélték. A védők oldalán a mérleg serpenyőjében ezen kívül fontos tényezőként említhetjük azt a körülbelül 30 000 keresztes önkéntest, akik kapisztrán jános olasz szerzetes, és a pápa hívó szavára sereglettek a vár alá. Képzettség terén természetesen nem, de fanatizmus terén felvették a versenyt a muszlim katonákkal.
A szultán-a táborában kialakuló egészségügyi problémák miatt- nem húzhatta hónapokig az ostromot, ezért a gyakorlatilag romhalmazzá lőtt vár ellen 21-én általános támadást vezérelt. A védők azonban megtették a lehetetlent, és ezt a támadást még sikeresen visszaverték-bár azt Hunyadi ekkor már nagyon jól tudta, hogy erőik több ilyen rohamot nem lesznek képesek megállítani.
Így köszöntött el a másnap, 1456. július 22. reggele. A magyar vezérek tiltása ellenére a fegyelmezetlen keresztesek kis csoportja megtámadta a pihenő török erők egy részét. Erre a szultán válasza egy nagyobb csapat harcba indítása volt-amit azután a teljes keresztes had rohama követett Kapisztrán vezetésével. A 70 éves bátor barát a vesztébe rohant volna, ha Hunyadi nem siet a segítségére elit csapatai élén. Közben a törökök hatalmas hibát követve el, őrizetlenül hagyták saját ágyúikat-amit a szemfüles Hunyadi ki is használt. Az előre betöltött nehézfegyverek így hazájuk fiai közé lőttek gyilkos tüzet, ami ekkor pánikot keltett az iszlám erői között.
A vitéz Mehmed szultán személyes közbeavatkozása is visszafelé sült el, mikor a Padisah combjába fúródó nyilvessző kis híján megölte a hódítót.
Ez a minden tekintetben a keresztény erőknek kedvező “láncreakció” végül totális vereséget mért az oszmán erőkre-a szultánnak menekülni kellett seregével a vár alól.
564 esztendővel ezelőtt-ezen a napon-hazánk akkori fiai az utolsó utáni pillanatban sikerrel megvédték Európa kapuját.
Bár a vár alatt elharapódzó járvány még az év során Hunyadi Jánossal és Kapisztrán baráttal is végzett, a végzetes oszmán fenyegetést legalább 70 esztendőre sikerült elhárítani. nem csak Budán, de Bécsben és Rómában egyaránt fellélegezhettek a keresztények. Ma már a déli harangszó hirdeti a múlhatatlan dicsőség emlékét.
Tovább olvasás
Önnek ajánljuk

Továbbiak Kultúra kategóriában

Legfrissebbek

#Koronavírus


Szavazások

Ön megy nyaralni idén?

Eredmények megtekintése

Betöltés ... Betöltés ...

Lájkoljon minket a friss hírekért!

FEL

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. Elolvasom

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás