Nyitrai Zsolt: A társadalmi konzultáció a kormányzás alapja

A miniszterelnök szándéka az, hogy a társadalmi párbeszéd a teljes kormányzati ciklusban folyamatos legyen, ezért a következő négy évben is keressük az egyetértési pontokat az emberekkel – hangsúlyozta a Magyar Időknek adott interjújában Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott.

nyitrai magyar idők

– Minek köszönheti, hogy ismét bizalmat szavazott önnek a miniszterelnök? Ennyire jól végezte a munkáját a társadalmi kapcsolatok építésében, vagy az egyéni választókerületi győzelmének egyfajta jutalma az újabb megbízatás?
– A Fidesz mindig a párbeszédre alapozta a politikáját, ellenzékben és kormányzati pozícióban egyaránt. Már 2004-ben nemzeti petíciót intéztünk a választókhoz – akkor elsősorban gazdasági, pénzügyi illetve a családok támogatását érintő kérdésekben – manapság pedig nemzeti konzultációkat folytatunk. Ez a párbeszédre alapuló politizálás is hozzájárult az újabb választási győzelemhez, hiszen az emberek fontosnak tartották, hogy bevontuk őket a döntéshozatalba, megkérdeztük a véleményüket. A miniszterelnöknek az volt a szándéka, hogy ez a munka, a társadalmi párbeszéd folyamatos legyen a teljes ciklusban.

– Ez kétségtelenül fontos, viszont felvetődik a kérdés, hogy miért van szükség egy külön miniszterelnöki megbízottra, miközben a választókkal folytatott konzultációt elvégzi a Miniszterelnöki Kabinetiroda.
– A Miniszterelnöki Kabinetiroda a miniszterelnök politikai munkaszervezete, az a feladatunk, hogy mindenben az ő munkáját segítsük. Magam is a kabinetiroda szervezetén belül látom el a feladatomat. A nemzeti konzultációk – amelyeket a kabinetiroda folytat – az egész társadalmat átfogó nagy horderejű kérdésekről szólnak, mi pedig a különböző társadalmi csoportok véleményét kérdezzük meg. Fontos, hogy átlássuk mások élethelyzetét, tudjuk értékelni a kisebb közösségek által végzett munkát, és képet alkossunk arról, hogy hol kell és lehet segíteni.

– Ha jól értem, ez a fajta párbeszéd a nagy ügyek mentén kezdeményezett nemzeti konzultációktól eltérően nem a kormányzat álláspontjáról kérdezi a választókat, hanem az emberek által felvetett problémákra keres választ.
– A Miniszterelnöki Kabinetiroda az egyetértési pontokat keresi a választókkal, így nekünk is feladatunk a kiemelt társadalmi ügyek feltérképezése, amihez állandó párbeszédre van szükség.

– Mindenki előtt nyitva áll az ajtajuk?
– Természetesen. Azokat a kisebb-nagyobb közösségeket szólítjuk meg, amelyeknek azonosak az érdekeik, az élethelyzetük, a problémáik. Az egyik nagy társadalmi csoport a nyugdíjasoké, ők több mint kétmillióan vannak. Szintén nagy létszámú – egymilliós – közösséget alkotnak a cukorbetegek. Rajtuk kívül rendszeresen konzultálunk az agráriumban dolgozókkal, a fogyatékossággal élőkkel, mint ahogy a horgászokkal és a méhészekkel is. A párbeszéd természetesen kiterjed azokra a csoportokra is, amelyeket a foglalkozásuk, hivatásuk kapcsol össze, mint például a védőnők, gyógyszerészek, rendőrök, polgárőrök. A feladatom, hogy elérjem: a kormányzat a döntéseinél vegye figyelembe ezen társadalmi csoportok speciális szempontjait. Talán a tematikus televíziós csatornákhoz lehet ezt hasonlítani, ahol van, akit a sport érdekel, más a gasztronómia vagy éppen a természetfilmek iránt fogékony.

– Az imént felsorolt néhány társadalmi csoport mindjárt több minisztérium feladatkörét is felöleli. A szaktárcákat is bevonják az együttműködésbe?
– Azért is végezzük ezt a munkát a kabinetiroda keretein belül, hogy kérni tudjuk a minisztériumok segítségét. Nyilvánvalóan az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) területét érintik a nagyobb társadalmi csoportok problémái, de a Belügyminisztériummal és az agrártárcával is együttműködünk. Csapatmunkáról van szó, amelyben a kabinetiroda és a miniszterelnöki megbízotti stábom a motor szerepét tölti be, felgyorsítja a konzultációs és a döntéshozatali folyamatokat. Arra is figyelünk, hogy ha már életszerűtlen, elavult szabályozásokkal találkozunk, azokat egyszerűsítsük. Ez nem kerül pénzbe, csupán jogszabály-módosítást kell végrehajtani.

– Említene konkrét példát?
– A kerékpárosok és a túrázók is kiemelt társadalmi csoportot alkotnak. A bringázók előtt megnyitottuk az erdei utakat, amelyeket korábban nem használhattak, miközben az erdészek járhattak kocsival. Ezt a szabályozást a kerékpárosok jelzése után átalakítottuk, és költségvetési forrást sem igényelt.

– Valóban indokolt és pénzkímélő döntés volt, de milyen egyéb eredményeket tud felmutatni az elmúlt időszakból, amelyek költségesebbek és összetettebb megoldást igényeltek?
– Jó néhány területen tudtunk segíteni, ilyen például az a döntés, hogy nyugdíjaskedvezményt kapnak a Nők40-es nyugdíjasok múzeumi belépők vásárlásakor. A látássérülteket segítettük azzal, hogy a Braille-nyomtató és Braille-kijelző áfája 27-ről 5 százalékra csökkent a fehér bot napján. A FINA vizes világbajnokság idején arra ügyeltünk, hogy a különböző versenyhelyszíneken a nézőtéren a mozgáskorlátozottak is tudjanak szurkolni, nekik akadálymentes jegyvásárlást biztosítottunk. Katasztrófa esetén is számíthatnak ránk a kisebb közösségek, erre példa, hogy egymillió forint kormányzati gyorssegélyt kapott a leégett kiskunlacházi állatmenhely.

– Milyen témakörökben várható konzultáció a közeljövőben?
– Többféle módon készülünk ismét felkeresni a különböző szervezeteket, érdekképviseleteket személyesen és az interneten is online petíciók és konzultációk formájában. Az állatvédelmet is fontosnak tartjuk, ebben a témakörben hamarosan indítunk párbeszédet.

– Mennyiben befolyásolja ez a megbízatás a választókerületi munkáját? Marad elég ideje, energiája Egerre és a térségre?
– Maradéktalanul összeegyeztethető a két feladatkör, a képviselőség segíti a miniszterelnöki megbízotti munkát, mivel terepen látom a nyugdíjasok, az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok vagy éppen a polgárőrök életét, munkáját, céljaikat és problémáikat.

– A szakszervezetekkel is sikerült egyezségre jutniuk?
– A választások előtt több együttműködési megállapodást tudtunk tető alá hozni: az agrártárca a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, valamint az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel, amelynek húszezer tagja van. Az Emmi a cukorbetegekkel kötött hasonló egyezséget. Az együttműködési megállapodásokat minden esetben a Miniszterelnöki Kabinetiroda koordinálta, és meg is újítjuk majd ezeket a szerződéseket.

– A választókerületében képviselőként is hasonló intenzív párbeszédet folytat az emberekkel, a települési önkormányzatokkal?
– Folyamatosan egyeztetek, rendszeresen találkozom a térség polgármestereivel, és ők jelzik, hogy milyen problémák vannak az adott településen. Az elhangzottakat pedig tolmácsolom a kormányzati szerveknek. Az elmúlt egy évben másfél millió emberrel kerültünk kapcsolatba és több mint ötmillió üzenet juttattuk el nekik. Nagyon sok értékes emberrel és közösséggel találkozom, tisztelem az általuk a köz javára elvégzett munkát.

NÉVJEGY
Nyitrai Zsolt 1977-ben született Egerben. Jogi diplomát szerzett a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 2002-ben szerzett először parlamenti mandátumot, azóta tagja az Országgyűlésnek. 2016. november 15-től miniszterelnöki megbízottként a kiemelt társadalmi ügyekkel foglalkozik, ennek folytatására május 18-i hatállyal ismét felkérte őt Orbán Viktor. A Miniszterelnöki Kabinetirodán belül látja el feladatát. Hatáskörébe tartozik a kormányzati cselekvésre irányuló társadalmi kezdeményezések fogadása, az ezzel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítése, valamint a kormány társadalmi stratégiai partnereivel való kapcsolattartás és konzultáció. A miniszterelnöki megbízottnak a kiemelt társadalompolitikai ügyekben javaslattételi joga van a minisztereknek és a kormánynak.

(Kis Ferenc/Magyar Idők)