Több száz millió forintos vagyoni hátrányt okozott a vagyonőr és cinkosa

A Heves Megyei Főügyészség többrendbeli, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be 137 személlyel szemben csaknem 900 oldal terjedelmű vádiratot az Egri Törvényszéken. Annak az országos méretű csalássorozatnak a kapcsán, melyben korábban összesen már több mint százötven elkövetővel szemben vádat emelt – adta hírül a főügyészség sajtóközleményében.

IMG_20180703_114433

Az ügy I. rendű vádlottja 2009. előtt hosszabb időn át foglalkozott eladósodott cégek átíratásával olyan személyekre nevére, akiknek nem állt szándékában működtetni az átvett gazdasági társaságokat. A II. rendű vádlott ebben az időszakban vagyonőr volt, aki tudomással bírt arról, hogy szakmájában a vállalkozások egy jelentős része tényleges gazdasági tevékenységet nem végző cégekbe jelenti be színleg az alkalmazottait azért, hogy így kerüljék el az adó- és járulékfizetést.

A két férfi a 2008. év végén megállapodott abban, hogy – tapasztalataik birtokában – létrehoznak egy olyan szervezetet, amely kifejezetten ezekre a szabálytalan bejelentésekre szakosodik. Ebben a cégláncolatban egyrészt fiktív munkaerő-kölcsönzési szerződéseket kötöttek, másrészt valótlan tartalmú adóbevallásokat nyújtottak be. A láncolat alján olyan gazdasági társaságok álltak, amelyek főként ukrán állampolgárok nevén voltak bejegyezve annak érdekében, hogy a folyamatosan meginduló adóhatósági ellenőrzéseket megnehezítsék, vagy meghiúsítsák.

Az idők során kialakult rendszer úgy működött, hogy a megbízó gazdasági társaság átküldte a bűnszervezetnek azoknak a munkavállalóknak az adatait, akik után nem kívánt járulékot fizetni, és akiket ezért a jogellenes céghálón belül e célra létrehozott vállalkozások valamelyikébe jelentetett be. Innentől a megbízók és a bűnszervezet irodistái folyamatosan egyeztették egymással a  bérszámfejtést, valamint a számlázást, melynek során a valódi vállalkozások hamis számlák alapján utaltak át összegeket a bűnszervezetben működtetett fiktív cégeknek. Utóbbiak ebből elutalták, vagy elküldték a ténylegesen a megbízóknál dolgozó munkavállalók részére a munkabéreket, majd az ezután náluk maradó összegből levonták a maguk díjait és jutalékait, a fennmaradó részt pedig visszaadták a megbízó vállalkozások képviselőinek. A munkabérek után az államot megillető közterheket végül senki nem fizette meg.

Az éveken át folytatott költségvetési csalássorozattal az abban megbízóként érintett 160 vállalkozás, és maga a jól kiépült bűnszervezet több száz millió forint vagyoni hátrányt okozott a központi költségvetésnek.