Trojan tárlat a könyvtárban

Trojan Marian Jozef lengyelként látta meg a napvilágot, de élete túlnyomó részét magyarként Füzesabonyban élte le.

trojan2

A 2016-ban elhunyt Pro Urbe díjas  képzőművész munkáiból nyílt kiállítás a Városi Könyvtárban és a volt Ámor presszó termében.

P1820221

A bemutatott alkotások a könyvtár és Blahó Istvánné magángyűjteményéből származnak. A legkorábbiak a ’60-as évekből származnak és felölelik a művész egész pályáját. Vannak köztük rézkarcok, fa-és linóleum metszetek, valamint színes pasztell és akvarell képek is, amelyeket kettő hétig nézhetnek meg a látogatók.

A  csütörtöki kiállítás megnyitón Sipos Attila volt könyvtárigazgató így méltatta Trojan Marian Jozef  munkásságát:

P1820222

“Tisztelt Megjelentek, kedves vendégek!
Különleges érzés sokunknak a könyvtár szentélyébe belépni, főleg ha a művészettel való találkozás céljával történik mindez. A régi ismerősök és a felvillanó közös emlékek fokozzák ezt a jóleső érzést.

Vendégként lépünk be, de sokan azt érezzük, hogy otthon vagyunk. A könyvtár sokunknak jelentette a kultúrát, a barátokkal való találkozást, a közösségi értékteremtést.

P1820223

Trojan Marian Jozef 8 éves korában kényszerű vendégként – lengyelországi menekültként érkezett Füzesabonyba 1939 őszén. Akkor neki az 1. befogadó helyet jelentette Füzesabony, de 77 évvel később halálakor már otthont jelentett neki ez a település. Otthont jelentett számára, mert 1956-ban megkérte Kelemen Márta kezét és 1957-től Füzesabonyban élt. Itt vert gyökeret, itt alapított családot, innen indította művészi és szakmai pályafutását.

P1820229Mai kiállítás megnyitónkkal az 1 éve elhunyt, 60 évvel ezelőtt Füzesabonyban otthonra lelt művészember barátunkra emlékezünk, aki nyíltságával, közvetlenségével, humorával, központi alakja volt a füzesabonyi közéletnek és kultúrának.

P1820224

A könyvtár küldetése szerint mindig otthonként, szellemi műhelyként működött, mert befogadója és a segítője volt a civil szerveződéseknek, kulturális életnek, társadalmi nyilvánosságnak.

A rendszerváltás utáni 1. civil szervezet, amely Füzesabonyban megalakult, épp a Magyar -Lengyel Baráti Klub volt, melynek Trojan Marian Jozef volt a mozgatórúgója kapcsolatai, ismerősei révén. Ez a klub a helyi demokrácia első színtereként működött.

P1820222
Ha az előbb évfordulókat emlegettem, had folytassam évfordulókkal: a Füzesabonyi Városi Könyvtár épp a napokban ünnepelte 30. évfordulóját, hiszen 1987. november 2-án adták át a várossá válás folyamatának 1. állomásaként az új épületet. 1988. január 28-án pedig megalakult a Magyar- Lengyel Baráti Klub, majd február 25-én 35 alapító taggal a Helyismereti Baráti Kör. Mindkét civil szervezet aztán hosszú évekig a helyi értelmiségiek és a település értékeinek összegyűjtésével és bemutatásával foglalkozó gyűjtőknek a műhelye lett Blahó Istvánné Maya lokálpatrióta munkálkodása eredményeként.

P1820226
Mindkét civil szervezetben aktív szerepet vállalt Trojan Marian Jozef, aki egyébként 1983 óta vezette a Füzesabony Nagyközségi Járási Könyvtár Lúdas Matyi gyermekklubját és a telepi általános iskola Kisgrafika szakkörét.
Sok füzesabonyi fiatal épp neki köszönheti, hogy megtanulhatta a sokszorosító eljárások munkamódszereit, hogy megszerették a rajzolást, és később fogékonyak lettek a képzőművészet iránt.

P1820225
Szerencsére lányai is örökölték Marian művészi hajlamát. A család rendszeres közreműködője volt a helyi kiállítás megnyitóknak, közösségi rendezvényeknek. Színt hoztak Füzesabonyba, kapcsolataik gyakran értékes programokat, maradandó művészeti élményeket okoztak az itt megforduló vendégeknek.

P1820227

Trojan kiállítás számtalanszor szerepelt a könyvtárban és az újságok hasábjain. Tiszteletünk jeléül engedjék meg, hogy Marian művészeti pályafutását nagy vonalakban összefoglaljam:
A 2. világháború meghatározó eseménye volt életének. A pusztítás, erőszak, menekülés, elfogadás, szeretet, kiteljesedés, hazatalálás otthonteremtés – egyaránt jellemformáló erőként hatottak rá.
A 2. világháború éveiben Balatonbogláron elvégezte az általános iskolát. 14 éves születésnapján 1945. április 22-én 5,5 év magyarországi tartózkodása után családjával újra hazatért Lengyelországba.

P1820228

A háború és a befogadók őszinte, önzetlen segítsége meghatározó élmény volt számára. Életében mindig azon munkálkodott, hogy a lengyelségnek nyújtott egykori segítségből – ahogy ő fogalmazott – „visszajuttasson” a magyaroknak és művészetével kifejezze a két nép több évszázados kapcsolatát, békevágyát.
A füzesabonyi Kelemen családnak köszönhetően akkori községünkben telepedett le, a világ számtalan művészeti kiállítóhelyére eljuttatva Füzesabony hírét.

P1820231
Művészeti tanulmányait magánúton végezte Krakkóban és Budapesten. 1946-tól 2 évig Stronski Marian festő magániskolájában tanult. Hazatérése után szülővárosában elvégezte a középiskolát, 1951-ben érettségizett. Ezt követően Nowa Hutában JerzyPanek, majd KrystynaWróblewska irányításával iparművészeti tanulmányokat folytatott. 1956-ban, magyarországi látogatásakor megnősült Füzesabonyban. 1957-től Magyarországon él. A krakkói Műszaki Egyetem, majd a bp-i BME Építész Karán tökéletesítette rajztudását Boross Géza és Nemcsics Antal vezetésével. Tagja volt a Fiatal Művészek Stúdiójának, tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának, 1960-tól rendszeresen kiállított.

P1820232

Alkotásaival elismerést és hírnevet szerzett az ország határain belül és kívül egyaránt. 1960-62 között az egri műemléki felügyelőségen dolgozott, ahol építészeti kutatásokat is folytatott, majd később szellemi szabadfoglalkozású grafikusként tevékenykedett.

P1820233
Magyarország szinte valamennyi nagyvárosában, Heves megye településein, valamint a környező országokban szinte mindenhol megfordult.. Részt vesz lengyel kulturális napok kiállításain, egyéni és csoportos országos és nemzetközi kisgrafika és ex libris kiállításokon, ahol rendszeresen helyezést, különdíjat nyer el. Emellett olvasó – és kézműves táborok, szellemi műhelyek rendszeres vendége. (Olaszország, Jugoszlávia, NDK, Portugália, Belgium, Dánia, Szlovénia, Lengyelország stb.)

P1820234Számtalan szakmai díj mellett 1979-ben munkássága elismeréséül a Heves Megyei Tanács Közművelődési Díjban részesítette. A lengyel kultúra és művészet népszerűsítéséért a Lengyel Kultúráért kitüntetést is megkapta, a lengyel-magyar barátság ápolásáért pedig 1983-ban a Polonia Társulat Kiváló Munkáért érmét ítélték meg számára. 1994-ben a Lengyel Kormány a Lengyel Köztársaságért Érdemrend Lovagi Keresztjével jutalmazta. Munkásságát számtalan napilap, kulturális folyóirat örökítette meg.

P1820235
Művészetébe beépülnek a lengyel és a magyar vonatkozású témák, motívumok, a két nép kulturális és megjelenítésbeli hagyományai – sok esetben nemcsak egymás mellett élve, de egymást meg is termékenyítve.
Füzesabony hírét munkáival szerte vitte az országba és a világba. A régi település és néprajza ábrázolásával elévülhetetlen érdemeket szerzett a múlt építészeti emlékei, hagyományai és mesekincse megőrzésében, a várossá fejlődés folyamatának bemutatásában.

Az 60 évig Füzesabonyban élő művész a város és környéke sajátos krónikása, aki az eseményeket ceruzával, tollal, vésővel és ecsettel örökítette meg.

P1820236
Sajátosan trojani kisgrafikái és ex librisei még ma is jelen vannak mindenhol: művészeti és közigazgatási intézményekben, könyvtárakban, múzeumokban, iskolákban, a Vaterán és E-bay-on, hazai és nemzetközi művészeti aukciókon.Nekünk füzesabonyiaknak különösen fontosak a füzesabonyi gyökerű művészi eredmények. Régi ismerői, elismerői nevében tisztelettel adózunk mai kiállításunkkal emléke előtt. Szeretném megköszönni Marian kedves feleségének Mártika néninek és két lányának Tündének és Mártinak a város közéletében évtizedek alatt tett tevékenységüket, kapcsolataikat az ismerősök felé közvetlenül sugárzott szeretetüket, mellyel segítettek színesebbé tenni a város közéletét, művészi értékeit.

Ex libris mottóként:
Önöknek azt kívánom, hogy vendégként érkezve bárhová vezeti is a sors önöket – találjanak otthonra, de mindig legyenek itthoniak, akik hazavárják az eltávozókat!
Trojan Marian Jozef, – ahogy mi sokan ismertük – a kis lengyel kiállítását ezennel megnyitom.
Művészi élményekkel és személyes emlékek felidézésének jóleső érzetével érkezzenek majd haza otthonaikba!”