Lépjen kapcsolatban velünk

100 éve hunyt el Gárdonyi Géza

100 éve hunyt el Gárdonyi Géza

100 éve hunyt el Gárdonyi Géza

Ez a cikk több, mint 1 hónapja frissült utoljára, ezért egyes tartalmi elemei elévülhettek.

“Az írás – miként az asztalos vagy a kovács munkája – elsősorban mesterség. Egyfajta rabszolgaság, amelyet jó humorral könnyebb elviselni.” 100 éve, 1922. október 30-án hunyt el Gárdonyi Géza író, az Egri csillagok szerzője.

Az “egri remete”, Gárdonyi Géza Agárdon született 1863. augusztus 3-án Ziegler Géza néven. Középiskoláit a sárospataki gimnáziumban, illetve Pesten végezte, majd az egri tanítóképzőben szerzett diplomát 1882-ben, ezt követően pedig Devecserben, Karádon, Sárváron, Sályban tanított. Gárdonyi nem szeretett tanulni, a főiskolán sikerült egyszer pont magyarból megbuknia. Tanára, Répássy János intette meg: “Fiam, tebelőled sohse lesz nagy ember, de a kenyeredet azért meg tudod keresni.” Bár elismert pedagógus nem lett Gárdonyiból, Répássí még megérte az Egri csillagok felemelő sikerét.

Már diákkorában verselt, tanítóként prózát is írt, az 1880-as években Győrött, illetve Szegeden újságíróskodott, nevét – mivel Gárdonyban anyakönyvezték – Zieglerről Gárdonyira magyarosítva. 1891-ben került Pestre, ahol Bródy Sándorral és Ambrus Zoltánnal együtt alapították és szerkesztették a Jövendő című lapot, amely a Nyugat megjelenéséig a kor leghaladóbb és legszínvonalasabb magyar irodalmi folyóirata volt.

1897-ben Egerbe költözött, berendezkedve a teljes elzárkózásra.

A rejtőzködést magánéleti dráma is indokolta: Molnár Máriával 1885-ben kötött házassága boldogtalan volt, felbomlott. Az irodalmi élettel azonban nem szakadtak meg kapcsolatai: publikált több folyóiratban, tagja volt a Petőfi és a Természettudományi Társaságnak, a Vörösmarty Akadémiának, 1920-ban elnökké választotta a Magyar Írók Szövetsége. Gárdonyi igazán népszerűvé Az én falum című novellafüzér (1898), majd az Egri csillagok (1901) megjelenésével vált. A magyar történelemnek ez a különösen hősi pillanata, a város szeretete és a vár képe – amelyre házából ráláthatott – adott ihletet a mű megírásához.

“Az egri remete” 1922. október 30-án halt meg, és kedves városában temették el. Egykori lakóháza ma emlékmúzeum, amelyet 1988-ban – az író születésének 125. évfordulójára – újítottak fel. Az egri vár délkeleti fülesbástyáján 1991-ben avatták fel Gárdonyi új síremlékét, amelynek felirata változatlan: “Csak a teste”. Nevét viseli az egri színház, számos iskola az országban. A Fejér megyei Agárdon található szülőházát felújítás után 2007-ben adták át.

Továbbiak Közélet kategóriában

Legfrissebbek

Szavazások

Jelenleg nincs aktuális szavazásunk.
adatforrás:

Legtöbbet olvasott

FEL