’56 hőseire emlékezett a város
Koszorúzással, elismerések átadásával, ünnepi műsorral és kiállítással tisztelgett Füzesabony a forradalom napján.
A megemlékezés Márton János ’56-os kopjafájánál kezdődött, ahol a város, az intézmények, pártok és civil szervezetek helyezték el megemlékezésük virágait.
A városi ünnepségen Nagy Csaba polgármester ünnepi beszédében az összetartás és összetartozás fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy a jelen nehézségei ellenére fenn tudjunk maradni, biztosítva a jövőt gyermekeinknek, unokáinknak.
Az idei éveben is átadásra kerültek a Pro Urbe díjak, amit a helyi képviselő-testülete olyan embereknek adományoz, akik életútjukkal, szakmai munkájukkal, közéleti tevékenységükkel maradandót és példaértékűt alkottak. A Városháza falára 3 új réztábla került föl az idén: Atkári Lajosné, Fejes Róbert és Petővári József nevével bővült a díjazottak névsora.
Atkári Lajosné, Jolika 1947-ben született Besenyőtelken, ahol az általános iskolát végezte. Középiskolába Debrecenben a Svetits Katolikus Gimnáziumban járt, ahol érettségi vizsgát tett. Ezt követően ugyancsak Debrecenben gyermekápoló és gondozónő oklevelet kapott. 197O-ben kezdett el dolgozni, az Egri Kórház Gyermekosztályán. 1971-től, házasságkötésétől Füzesabonyban él. Két gyermekének – Attila és Anita – születése után a Füzesabonyi Bölcsődében kezdett el dolgozni. Az 1987-ben megépült a telepi bölcsődének vezetője lett, ahol kölcsönös tisztelet és megértés jellemezte mind a szülőkkel, mind a kollégákkal való viszonyát. Azon munkálkodtak, hogy mindent megtegyenek a rájuk bízott gyermekek gondozásáért, neveléséért. Jelen volt a közéletben, tanácstagként az Egészségügyi és Szociális Bizottságban dolgozott, aminek később a vezetője lett. 2005-ös nyugdíjazása után is nagyon aktív és tartalmas életet él Jolika néni. 12 évig táncolt a férjével a „KALÁRIS” néptánccsoportban, melynek alapító tagjai is voltak. Magyarországon és Erdélyben is több helyen felléptek, ahol öregbítették városunk hírnevét. A Katolikus Egyházközösség képviselő-testületének tagja, a 2OO5-ben megalakult az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Füzesabonyi Szervezetének a tagja, melynek 5 éve a vezetője is. Lelkesen és önzetlenül szervezi a kirándulásokat, összejöveteleket nyugdíjas társainak, figyelemmel kisérve a mindennapjaikat is. Aktív résztvevői a város életének.
Petővári József 1955-ben született, az általános iskolai tanulmányait Nagytályán és Makláron végezte. 1969- 73 között a Dobó István Gimnázium és Szakközépiskola erdészeti tagozatán tanult Egerben. Ezt követően a miskolci kereskedelmi Szakközépiskolában szerzett szakképesítést, majd a Kereskedelminés Idegenforgalmi Továbbképző Vállaltnál felsőfokú áruforgalmi szakképzést kapott. Ma saját vállalkozását irányítja. A sportban végzett tevékenysége a mai napig meghatározó 1973-83 között asztalitenisz játékosként volt jelen benne. 1983-2019 között a Füzesabonyi SC elnökségi tagja, 2002-2005 között az Egri ÁFÉSZ Sc elnöke volt. 2019-től a Füzesabonyi Sc ügyvezető elnöke. Munkájával mindig arra törekszik, hogy a Füzesabony Sport Club játékosai kiemelkedő eredményeket érjenek el, igyekszik megteremteni az ehhez szükséges feltételeket. Célja, hogy a sport központi helyet foglaljon el a füzesabonyi diákok életében, és a club jó hírnevét eljuttassa az ország több pontjára. Petővári József önzetlen sportszervezői tevékenysége példa értékű.
Fejes Róbert 1977-ben született Hevesen. Általános iskolai tanulmányait 1984-1992 között a felsőtárkányi iskolában végezte. Ezt követően 1992-1995 Egerben a Bornemissza Gergely szakmunkásképző iskolában cipőgyártó szakmát tanult és sikeres vizsgát tett. 1995-től az egri cipőgyárban kezdett el dolgozni, de mindössze csekély 8 hónapig élvezhette a szakma szeretetét, ugyanis a szövetkezetet végleg felszámolták. 1996 őszétől 1998 végéig Bahlsen Kft német tulajdonú Élelmiszer gyárban dolgozott, amit 2 éves szerződés után szintén megszüntettek. Időközben 1993-tól Felsőtàrkányból Füzesabonyba költözött a családjával. 1998-2006-ig benzinkutasként tevékenykedett, másodállásban cipőjavító műhelyet nyitott, amit azóta is szívvel-lélekkel üzemeltet. 2006. március 10-én megváltozott az élete, mert az egri Markoth Ferenc kórház a sürgősségi osztályán betegszállítóként helyezkedett el, ahol a mai napig helytáll. Ahogyan ő fogalmaz: megtaláltam azt a munkát, ami én vagyok, ugyanis szeretek emberekkel találkozni, beszélgetni, ápolni, segíteni. Azóta rengeteg emberrel ismerkedett meg, akik tudják, rá mindig számíthatnak, ha segítségre van szükségük. Fejes Róbert, a kötelességén túl önzetlenségével, nagyon sok helyi családdal tett jót az elmúlt években, különösen a pandémia idején.
Az ünnepi műsorban a zene kapta a főszerepet, olyan emblematikus dalok csendültek föl, melyek a forradalomhoz kötődtek és tiltottakká váltak hosszú évtizedekre. Denk Viktória és a Báder Ernő Akusztik az 50-es évek kávéházi hangulatát idézte meg a színpadon.
A Mozi Konferenciaterme adott otthont Veres István retró rádió és televíziógyűjteményének. Az érdeklődő közönség megtekinthette a II. világháború előtti és az 50-es 60-as évek hanghordozóit.