Ilyen a jó kolbász csabai szemmel – Varga János kolbásztippje
A szombati disznótor kolbásztöltő versenyének bírái Békéscsabáról, a neves kolbászvárosból érkeztek. A zsűri elnöke Varga János, a Csabai Kolbász Klub alelnöke, a verseny eredményhirdetése előtt vele beszélgettem a jó kolbász ismérveiről.
Hogyan alakult ki ez a szakértelem a csabaiak körében?
Mi, akik itt vagyunk, többre emlékszünk, ez látszik is, hiszen én is már őszülő halántékkal ülök itt. A mi korosztályunkból szinte minden csabai olyan családba született, ahol disznóvágások voltak, a kolbászkészítés hagyomány volt. Tulajdonképpen mi hoztuk a szülői házból a tudást, aztán az életkor előrehaladtával növekedett a tudásunk, tapasztalatunk. Nekünk, csabaiaknak az Alföldön azért alakult ki, mert a sertéstartásnak hagyományai vannak. Régen minden családnál megtalálható volt a góré, a disznóól, és rendszeres volt a disznóvágás.
Mi a jó kolbász titka? Mire figyel egy csabai szakértő?
Ami a jó kolbászhoz kell, az elsősorban érett hús, és olyan húsfajták, mint a comb, lapocka, tarja, dagadó. Ezek viszonylag kevés víztartalmú húsok. A két mázsa fölötti, lehetőleg kukoricával is etetett disznók húsa finomabb, a jó etetés meghálálja magát: ebben az esetben sokkal ízletesebb a hús íze.
A következő ismérv a jó fűszerezés. A mi csabai kolbászunkba a négy alapfűszer található meg: só, paprika, köménymag és a fokhagyma. Ennél többet nem használunk. Bármi, ami ettől eltér, mint például a gyulai, abban már bors is van, de a csabaiba nem használunk borsot.
Nagyon fontosak még az arányok is. Lehetőség szerint 75-25%-os arányban használjunk húst, illetve hasalja vagy ún. ipari szalonnát. Mondhatjuk, hogy a szalonna a kötőanyag. Ezeket kb. egy 6-os bőségű darálón átdaráljuk, ehhez adjuk hozzá a fűszert, majd ez kerül bele a bélbe, mely lehetőség szerint a vágott disznó saját bele. Ez a vékonybél, illetve a kuláré, a vastagbél végső szakasza. Ezek a belek mozognak leginkább együtt a hússal, tehát ahogy szikkad a hús, a bél is követi ezt a fajta zsugorodást.
Ami mindezek mellett nagyon fontos, az a füstölés. Mindenképpen keményfából, fűrészporból, de semmiképpen sem fenyőből. Lehet bükkfával, gyümölcsfával, akáccal, de a legtöbben a bükköt szeretik, és ezt alkalmazzák. A füstölés időjárástól függően 3-8 napig tart. Esős, nyirkos időben nem fog a füst, ilyenkor több napig tart a füstölés, hiszen annak jobb a száraz hideg.
Fontos, hogy a füstölést követően egy hűvös kamrába kerüljön a kolbász. Legyen megfelelő a páratartalom, és különösen az első időszakban legyen egy gyenge légmozgás. Ahogy melegszik az idő, úgy kell a hűvös, tartósan egy hőmérsékletű kamrában tartani a kolbászt.
Az itt megvásárolható kolbászok jóval vastagabbak az általunk megszokottnál. Ez is egy csabai különlegesség?
Igen, ezek még csak közepes méretűnek számítanak, ennél sokkal vastagabbak is megtalálhatók. Mikor azonos érési időszak után ezeket megvágjuk, ahogy szokták mondani hétköznapi nyelven, ezek szaftosabbak. Tehát nem nyögve nyelősek, a vágási felületük szinte csillog, és ha hatos lyukbőségű darálóval készültek, akkor egyenletes a szerkezetük. Persze azért nem lesz olyan, mint a szalámi, de ezért is nevezzük ezt kolbásznak.
A kolbásztippek mellett Varga János alelnök úr elmondta: nagyon örül annak, hogy részese lehetett a II. Füzesabonyi Disznótornak. Majd hozzátette: ez egy nagyon szép hagyomány, így reméli, Füzesabonyban is meghonosul, és jövőre is részt vehet a rendezvényünkön.