Zajlik az ásatás a középső bronzkori Füzesabony kultúrához sorolható tömegsírnál
A középső bronzkori Füzesabony kultúrához sorolható tömegsírt tártak fel Tiszafüred határában szeptember végén. A leletanyag Európában egyedülállónak számít, amelyet egy mezőgazdasági telephelyen építkezés közben találtak. Ez idáig 40 csontváz került elő. A tömeges temetkezés okát még vizsgálják az antropológusok, nem kizárt a tömeges megbetegedés, de a háborús esemény sem.
Tiszafüreden, Majoros-halmon egy mezőgazdasággal foglakozó cég telephelyén egy gabonatároló alapozási munkálatai során a munkások egy emberi koponyát találtak. Az ijedelem után értesítették a hatóságokat, akik megállapították, hogy egy több ezer éves koponyáról van szó. Majoros-halmot a régészek lelőhelyként tartják nyilván. A telephely környékén a 19. században több mint ezer, a Füzesabony kultúrához tartozó sírt tártak már fel a régészek. A mostani feltárást jelenleg a helyi, Kiss Pál Múzeum végzi.
Mester Edit régész, a Kiss Pál Múzeum igazgatója elmondta – Az első gödörben egy zsugorított helyzetű férfi csontvázát tárták fel, a csontokon tbc-re utaló elváltozásokat figyeltek meg. A szomszédos, két méter átmérőjű gödör alján pedig eddig negyven koponya maradványait és a hozzájuk tartozó testek összekeveredett csontjait találták meg. A csontok közül előkerültek a középső bronzkori Füzesabony kultúra jellegzetes kerámia tárgyai, valamint sok egyéb háztartási hulladék – nagyon sok állatcsont, kagyló, halcsont – és egy kis bronz késpenge.
A leletek az i.e. 1700 körüli időből származhatnak. A testek több mint fele gyermekeké, a csecsemőtől a kamaszkorúig, mivel látványos külsérelmi nyomokat nem láttak eddig, feltételezhetően valamilyen fertőző betegség gyorsan eltemetett áldozataira bukkantak.
A régész emlékeztette arra is, hogy Tiszafüred határában az egykori Tisza-meder közelében kisebb-nagyobb halmok találhatók, ahol az emberek már több ezer évvel ezelőtt megtelepedtek. Az Ásotthalom néven ismert lelőhelyen már a 19. században is kutattak a város múzeumának alapítói, a Majoros-halom nevű lelőhelyen pedig több mint ezer sírt tártak fel a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei.
A középső bronzkori Füzesabony-kultúra névadó települése Füzesabony–Öregdomb volt, a kultúra egészen az Észak-Alföldtől Szlovákiáig terült el. A most feltárt első sírra is jellemző volt a gazdag mellékletanyag, de a tömegsírban is találtak csekély számú kerámiát, valamint állati csontokat, fémeszközöket. Ezeket a Kiss Pál Múzeumban tisztítják meg és készítik elő a vizsgálatokra.
A most feltárt kerámiákra is jellemzők a fényes, fekete felületek, a spirálminták, a hegyes bütykök és az árkolás. Általában a sírokba edényeket, használati tárgyakat, ékszereket is tettek. Itt a múzeumban mutatták meg az első sírban talált csontokat is, az ebben nyugvó ember valószínűleg beteg volt, ami az összenőtt, eldeformált csontokból látható, vélhetően tbc-s volt.
A leleteket a tervek szerint a Kiss Pál Múzeumban mutatják majd be.
