Az Egyház születését ünneplik a hívek Pünkösdkor

Pünkösd a húsvét után a legrégebbi, a harmadik legnagyobb keresztény ünnepe idén május 31-re esik.   Egyben május  utolsó vasárnapján tartják a Hősök Napját, amikor azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezünk, akik az életüket áldozták Magyarországért.

A füzesabonyi Római Katolikus Templomban a járványügyi szabályokat betartva gyűltek össze a hívek a vasárnapi pünkösdi szentmisén. Pünkösd ünnepnapjához három fontos esemény kötődik: a Szentlélek eljövetele, aki Krisztus megváltó művét beteljesíti és akinek eljövetelét Jézus búcsúbeszédében megígérte; az Egyház alapítása, valamint az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete, hisz a Szentlélek erejével azok az apostolok, akik addig talán Izrael földjét sem hagyták el, szerte a Római Birodalomban hirdetni kezdték Jézus feltámadásának örömhírét. A Szentlélek kiáradásának eseményét az Apostolok Cselekedetei rögzíti. A leírás szerint az apostolok, miután a Szentlélek eltöltötte őket, mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az Egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli.

Papler Pál plébános igehirdetésében felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy minden ember élete egyszeri és megismételhetetlen. Ez a sokszínűség adja egy-egy emberi közösség értéket. Arra kell törekedni, hogy ki-ki a maga helyén, a saját tehetségével gyarapítsa azt a közösséget, amihez tartozik. Mivel az idei Pünkösd  május utolsó vasárnapjára esik, a szentmisén imát mondtak mindazon magyar katonékért és civilekért, akik életüket adták a hazáért.