Eszem-iszom, dínom-dánom! Remek hangulatban farsangoztak a füzesabonyi nyugdíjasok
Az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Füzesabonyi Szervezete hétfőn tartotta a maskarás bálját a Szociális központban. Volt itt minden, mi szem-szájnak ingere. Mulatós, bohózat, jelmez, finom italok, bőséges vacsora, sütemény, születésnapi köszöntés és tánc.
Az eseményről Atkári Lajosné Jolikát az egyesület elnökét kérdeztük.
Hogyan farsangolnak idén a nyugdíjasok?
– Itt jöttünk össze, aki szeretne, az beöltözik, de a nyugdíjasok annyira beöltözni nem szeretnek, mint egy igazi nagy óvodás, vagy iskolás a farsangi bálba. Itt összejöttünk ismét a nyugdíjasok, az idősek otthonában, és mindenki sütött süteményt, úgyhogy lehet lakmározni, aztán előtte még a névnaposok, születésnaposok kitöltik a pálinkát, meg a finom italokat, amit hoztak. Utána készülünk egy kis rövid műsorral, majd rendeltünk egy kis vacsorát, rántott hús, hasábburgonya, egy kis savanyú hozzá, azt elfogyasztjuk, utána csinálunk egy kis zenét, és akinek esetleg kedve van hozzá, az még táncolhat is egy kicsit, és akkor egy pár óra hosszát itt nyugodtan eltöltünk.
– Milyen jelenetet fognak most előadni?
– Lagzi Lajcsinak a számára „Schneider Fánika azt mondta, nem kell néki piros szoknya” arra fogunk táncolni. Utána pedig egy kis bohózatot fogunk előadni, aminek a lényege, hogy az úszásról beszélünk, de ez csak a végén derült ki, hogy ki, hogy szeret úszni, milyen formában, mellbedobással, hátúszással, és akkor a végén majd kiderül, hogy mégis miről van szó, hogy hiába nevettek rajta, de mi csak egy úszásról beszéltünk. Azt azért csináljuk, hogy egy kicsit jobb kedvre derítsük a jelenlevőket.








Miért fontos, hogy összejöjjenek időközönként, és különösen most így farsangkor?
– Mindig fontos összejönni, de egy-egy ilyen jelesebb ünnepet azért még jobban megünnepeljük, máskor azért nincs ennyiféle sütemény, de hát ez a farsang, ez egy jeles ünnep a húsvétot megelőzően, és még a nagyböjt előtt, és azért jöttünk össze most, hogy ez még belefér ebbe az egyházi évnek a rendezvényeibe, és már idősebbek vagyunk, bálba már nem nagyon megyünk, akár sportbálba, vagy bármibe, ahova régen azért eljártunk, és itt helyben ezt így megünnepeljük, és lelkesen jönnek. Nagy hangzavar van, mert ilyenkor mindenki szeretné gyorsan elmondani azt a kis történetét, ami történt vele, mióta találkoztunk.





