Füzesabonyi maratonista
A tavasz beköszöntével sokan döntenek úgy, hogy belekezdenek a sportolásba. Ezért nem meglepő, hogy egyre többen kezdik el a futást a szabadban, így motivációként most egy füzesabonyi futó tapasztalatait osztom meg az olvasókkal. Ismerjük meg Véghné Gergely Mónika történetét!
Mikor és miért kezdett el futni?
Két terhességem után meghíztam, és úgy gondoltam, a kisgyermek mellett a futás a legkivitelezhetőbb sport számomra. Ezért kezdtem el 5 éve, 2011-ben a futást. Húsvéthétfőn egy kört tudtam – 400 métert – tudtam megtenni a focipályán. Eleinte kitoltam a babakocsit a pálya közepére, és amíg a lányom aludt, én róttam a köröket. Hamar rájöttem, hogy nem tudok gyorsan futni, viszont egyre nagyobb távolságokat tudtam megtenni. Ezért a párom, akkori felkészítőm, Végh Viktor hatására elkezdtem versenyekre nevezni, és titkos vágyam lett a maraton lefutása.
Mennyire és miben volt észrevehető a fejlődés?
2012-ben beneveztem a Vivicitta félmaratonra, ez előtt tudtam meg, hogy várandós vagyok a harmadik gyermekemmel. Nem mondtam le a futásról, így ketten teljesítettük a távot. A terhességem orvosi felügyelet mellett végigedzettem a hetedik hónapig, de a maratont abban az évben már nem tudtam teljesíteni. November végén megszületett Zdenka lányom, december elején már újra futottam, januárban pedig már hegyi futóversenyen indultam. 2013-ban lefutottam az első maratonomat Budapesten. Ekkor jöttem rá, hogy ez nekem még mindig nem elég, így fordultak meg a fejemben az ultratávok, a minél nagyobb távolságok megtétele.
Mik az eddigi legjobb eredményei?
Legjobb eredményem minden lefutott verseny és táv, számomra ez mind egy eredmény, amiből tudom, hogy hol tartok a fejlődésben. Amire nagyon büszke vagyok, az a Páros Szuper Balaton teljesítmény, 4 nap alatt 196 km, Győr-Budapest 142 km, valamint a tavalyi évben az Ultrabalaton párosban. Ami talán furcsa, hogy versenyen eddig 2 alkalommal teljesítettem maratoni távot 5 év alatt!
Milyen versenyre készül most?
Idei célversenyem az Ultrabalaton teljesítése, 220 km egyéniben. A férjem Viktor is indul rajta, szintén egyéniben. Ennek a versenynek lépcsőfokai vannak, amik ki vannak tűzve, hiszen ez nem kis teljesítmény. Első lépcső volt a 100 km teljesítése márciusban, áprilisban pedig a 12 órás versenyen igyekszem minél több km-t összegyűjteni. Jelenleg 80-115 km között futok egy héten az edzésterv alapján, amelyet igen nehéz a család, munka és tanulás mellett kivitelezni, de segít a családom. Sajnos persze így is van, hogy este érek csak rá edzeni. Mivel ennyit futok, legtöbbször egyedül végzem az edzéseket ,de lassan jön a jó idő és kerékpárral kísérhet a családom, így még jobban megy majd az edzés.
Mi a motivációja?
A motiváció nekem személyes kérdés: úgy látom, hogy a mai világban a gyermekeim számára így tudok példát mutatni a kitartásról és a küzdésről. Nincs számomra jobb érzés, mint mikor a fiammal futhatok egy-egy versenyen! Egyelőre a lányok kicsik, hogy induljanak velünk, de annak nagyon örülök, hogy a párom is hasonlóan örült, mint én.
Mit tanácson annak, aki most szeretné elkezdeni a futást?
Azt tanácsolom, hogy a fokozatosságra figyeljenek, mert az embert viszi a lendület, de ez sérüléseket rejthet magában. Fontos a bemelegítés és a nyújtás, a megfelelő folyadékbevitel edzés előtt és közben is. Sok embert visszatart, hogy mit gondolnak majd mások, ha elkezd futni: Nekik üzenem, hogy a FUTÓK mind nagyon kedves emberek remek barátságokat lehet kötni köztük. Szóval mindenkinek nagy HAJRÁ!
