Lépjen kapcsolatban velünk
Mai névnap

Mária

Sötét
Fény

Holokauszt emléknap

Ez a cikk több, mint 7 éve és 7 hónapja frissült utoljára, ezért egyes tartalmi elemei elévülhettek.

Április 16. a holokauszt magyar áldozatainak emléknapja. Közösen koszorúzott Füzesabony Város Önkormányzata és a helyi FIDESZ –KDNP a tavaly novemberben elkészült Holokauszt emlékműnél.

1944-ben ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását Kárpátalján.

Adolf Hitler nem titkolt célja volt, a zsidóságot elűzni a politikai és szellemi életből.

Magyarországon a zsidók üldöztetése az 1938-as zsidó törvényekkel vette kezdetét, melyekkel folyamatosan és fokozatosan fosztották meg a jogaiktól, földjeiket kisajátították.

Menekülési útnak tekintették sokan a zsidó vallás elhagyását és a vegyes házasságokat, de sajnos ez sem segített. 3 generációra visszamenőleg igazolni kellett a tiszta keresztény gyökereket. Egy 1941-es népszámlálás alkalmával Heves megyében 168 kitért zsidót jegyeztek fel. A zsidóságot háromféleképpen távolították el a társadalomból: internálták, munkaszolgálatra vitték, vagy a frontra hurcolták.

A borzalmak első lépése 1941. augusztusa és októbere közé tehető, az ország háborúba való belépésével. A magyar közigazgatás és a csendőrség készségesen segítette az Adolf Eichmann által vezetett Judenkommandó munkáját. 1944 nyarán 20 ezer nem honosított magyar zsidót deportáltak a mai Ukrajna területére, Kamenyec – Podolszkijba, ahol megölték őket.

A háborús évek alatt folyamatosan zajlott a zsidóság megaláztatása és ellehetetlenítése.

Magyarországra 1944. március 19-én bevonult a német hadsereg, melynek következtében megjelent a Gestapo, a németek kész listákkal érkeztek. Letartóztatták azokat, akik politikailag nem feleltek meg. A listán szerepeltek prominens zsidók, de több magyar politikus is, mint a Kállay Miklós volt miniszterelnök és Bajcsy- Zsilinszky Endre is.

Ekkora minden zsidónak viselnie kellett a sárga csillagot, mint megkülönböztetést. Leltározni kellett a vagyonukat és beszolgáltatni.

Heves vármegye alispánja 1944. május 5-én rendeletet hozott, mely szerint a megyei zsidóságot gettókba kell gyűjteni. Gettókat hoztak létre, Egerben, Gyöngyösön két helyen, Hatvanba a cukorgyárban, Tiszafüreden a téglagyárban és Bagólyukon. A megye járásaiból összesen 6601 személyt zártak gettóba. A bagólyuki gyűjtőtáborba 137 füzesabonyi személyt deportáltak. A belügyminisztérium döntése szerint a gettósított zsidóságot június 16-ig deportálni kell Kassán át Auschwitzba.

A bagólyuki, tiszafüredi és az egri gettók lakói Maklárig gyalogoltak, majd ott marhavagonokba zsúfolták a 2700 személyt. Így indultak a három napos útra, megérkezésükkor nagy részüket azonnal a gázkamrába terelték. Akiket munkára foghatóknak ítéltek meg, még volt esélyük a túlélésre.

Füzesabony határában, a Laskónál 1944 novemberében a visszavonuló német hadsereg 56 zsidó munkaszolgálatost mészárolt le. Megásatták velük sírjukat, majd egy tarkólövéssel végeztek velük. 1947-ben a MÁV területén 4 tömegsírra bukkantak.

Ma rájuk emlékezünk.

Fotó: Makkai Zsanett

Továbbiak Közélet kategóriában

Legfrissebbek

Szavazások

Jelenleg nincs aktuális szavazásunk.
adatforrás:

Legtöbbet olvasott

FEL