Az Egert az M3-as autópályával összekötő M25-ös út megépítése a térség – túlzás nélkül állíthatjuk -, legjobban várt, és közlekedésfejlesztés szempontjából történelmi léptékűnek tekinthető beruházása.

Rövidül a menetidő Eger és Budapest között, biztonságosabbá válik a közlekedés, és nem utolsó sorban jelentős mértékben tehermentesülnek a környező települések, így Andornaktálya, Nagytálya, Maklár, és Kerecsend lakossága érzi majd leginkább a változást. Az M25-ös út Eger gazdasági, valamint turisztikai fejlődése mellett jelentős szerepet játszik a térség gazdaságélénkítésben is.

Fontosabb adatok a beruházásról:

• Az M25-ös út teljes területe: 2 021 542 m2.
• Az útépítő mérnököknek a Demjén-Kelet olajmezőn 239 olajkút között kellett megtalálni az optimális nyomvonalat.
• Az út és kapcsolódó beruházásainak építéséhez összesen 401 ingatlan kisajátítására volt szükség.
• Az építésénél több, mint 100 000 db fát és cserjét ültettek, és közel 880 000 m2 felületen füvesítettek.
• Mind az északi, mind a déli ütemen 2-2 km hosszú szakaszon kísérleti jelleggel mintegy 75 000 m2 feszültségcsökkentő réteg épült, amely a reflexiós töréseket (felületi repedéseket kialakulását) akadályozza meg és javítja a teherbírást.
• Az út déli ütemének településekhez legközelebb eső szakaszán (Maklár, Nagytálya mellett) 2 km-es próba-szakaszon gumibitumenes pályaszerkezet épült, amely a gyártó (MOL Nyrt.) tájékoztatása szerint hosszabb élettartamot garantál, és a hagyományosnál nagyobb a terhelhetősége, valamint kisebb menetzajt okoz.
• 2017 decemberében az M25 út legnagyobb, a 2502. j. út (Andornaktálya mellett) átvezetését biztosító hídjára összesen 9 darab, egyenként megközelítőleg 50 tonna tömegű hídgerendát emeltek be egy 400 tonna teherbírású daru segítségével.
• Az M25-ös út déli ütemén két, úgynevezett szikkasztómedence épült, amelyek 436,3 hektáros vízgyűjtő területről képesek befogadni a csapadékot.
• A vízbázis-érintettség miatt összesen 104 olaj- és iszapfogó műtárgy épült az autóút, a 2502. j. út és a 252. sz. főút vízelvezető árkainál.
• Több mint 4 902 hektár vízgyűjtő területről kellett a lehulló csapadékot elvezetni a befogadó vízfolyásokig.
• 2017 májusában a 252. sz. főúton az építkezés közben egy második világháborús, 82 milliméteres szovjet aknagránát felrobbant stabilizátorszárnyának maradványaira bukkantak, míg 2020 áprilisában a maklári átkötő út építésénél egy szintén második világ- háborús szovjet, 20 kilogrammos, éles repeszgránát került elő az árokszelvény kiszedésekor, amelyet a tűzszerészek a helyszínen hatástalanítottak.