Petőfi füzesabonyi túrós tésztát evett
Kevesen tudják Petőfi Sándorról, hogy – számos megírt bordala ellenére – nemigen volt nagyivó, de annál jobban szeretett enni, és még ha igen szűkszavúan is, de megosztotta velünk kedvenc ételeinek nevét.
1847-ben például így fogalmazott Úti levelek Kerényi Miklóshoz című, Füzesabonyból írt művében:
„Szeretőmet, a franciákat, a túrós tésztát, és a rónaságot fülem hallatára ne gyalázza senki.”
Tehát, egyértelmű kedvenc a túrós tészta… Napjainkra számos elkészítési módja ismert az ételnek, de vajon hogyan fogyasztotta a költő? Édesen vagy sósan, csík- vagy kockatésztával? Harcsapaprikással vagy egyszerűen magában, főételként?
Petőfi valószínűleg Füzesabonyban is lakmározott az ételből, így most a klasszikus füzesabonyi túrós csusza receptjét osztom meg az olvasókkal. Hogy minden klasszikus legyen, az étel alapja a kézzel készített házi tészta, valamint a jó minőségű, ízletes füstölt szalonna.
Hozzávalók
Tésztához:
- fél kg liszt
- 4 egész tojás
- víz – szükség szerint
- 1 csapott evőkanál só
Feltétnek:
- füstölt szalonna
- tejföl
- túró
A tészta alapanyagait összekeverjük, addig gyúrjuk, amíg egy kellemes állagú, nyújtható tésztát nem kapunk. Vékonyra nyújtjuk, ha van tésztanyújtó gépünk, azzal dolgozzunk. A kinyújtott tésztát hosszúkás háromszögekre vagy széles metéltre vágjuk. Lisztezzük, majd bő, forrásban lévő sós vízben pár perc alatt készre főzzük. A frissen készült tészta főzési ideje lényegesen rövidebb a száraz tésztáénál!
A szalonnát felkockázzuk, majd megpirítjuk. Erre szedjük a főtt tésztát, majd alaposan összeforgatjuk. Beleforgatjuk a túrót, majd tálaljuk. Az étel tetejét tejföllel borítjuk, ízlés szerint szalonnakockával szórjuk.
Jó étvágyat!
TIPP! – Készítsünk el egy nagyobb adag tésztát, melyet kiszárítva huzamosabb időn át tárolhatunk. Így mindig lesz otthon házi készítésű tésztánk, amihez bátran nyúlhatunk, ha megkívánjuk a túrós csuszát.
Tudta?! – Ritkán hallunk XIX. század magyar receptjeiről. Ennek oka az lehet, hogy a korabeli receptkönyveket többnyire csak lefordították magyar nyelvre, és alig írtak hagyományos magyar ízeket megörökítő szakácskönyvet: kivéve Doleskó Terézt, azaz Rézi nénit. Rézi néni – korában is igen népszerű – szakácskönyvéből alaposan megismerhetjük a korabeli háziasszonyok fortélyait, az igazi, magyaros ízek titkát.
