A lelkek Trianonja
Szombat délután emlékezett meg a Jobbik helyi szervezet az 1920. június 4-én aláírt békediktátumról a Trianon emlékműnél. Tóthné Veres Noémi megnyitójában számadatokkal támasztotta alá a párizsi döntés tragikus következményeit, majd felidézte Márton Áron gyulafehérvári püspök életét. A 120 éve született erdélyi egyházi személyiség sorsa méltán példázza az elszakított országrészekben élők helyzetét. A rendezvény szónoka Mirkóczki Ádám országgyűlési képviselő, a párt szóvivője volt. Beszédében kiemelte: június 4. nem ünnep, hanem gyásznap a világban élő magyarok számára. Szerinte a jelenlegi kormány is folytatja elődjei politikáját abban, hogy szavakban felvállalja a határon túliak ügyét, viszont ha valami konkrét atrocitás éri őket elmaradnak a diplomáciai ellenlépések. A honatya a legnagyobb veszélyt a „lelki Trianonban” látja. Úgy véli, mára az anyaországban élők többségéből kiveszett a hazaszeretet és a szolidaritás érzése a határon túli magyarok felé. Kitért a közel-keletről érkező migrációs hullám ügyére is. Úgy gondolja, a nyugat-európai társadalmakban nincs meg az immunitás, nem ismerik fel a tömeges muszlim bevándorlás veszélyeit, aminek hatásait még fel sem tudjuk mérni. A rendezvényen dalokkal közreműködött még Tálas Ferenc és Molnár Csilla. Hajnádi K. Endre József Attila , Nem, nem, soha című költeményét adta elő.
