Közmeghallgatást tartott kedden a Heves Vármegyei Kormányhivatal a K64 FARM Kft. Füzesabony-Pusztaszikszó 0308/15 helyrajzi számú ingatlanára tervezett intenzív baromfitelepéről. A beruházó és szakmai stábja a lakosság talaj- és vízvédelemmel, szennyvízzel, trágyával, szaggal, kapacitással és munkahelyekkel kapcsolatos kérdéseire válaszolt. A telep a mintegy tíz éve bezárt sertéstelep helyén épülne meg, a kivitelezést 2026 végén kezdenék, és várhatóan 2027 végére fejeznék be. Karkus János a K64 FARM Kft. tulajdonosa elmondta, a telephely építése alatt szívesen látják az érdeklődőket , céljuk egészséges hús előállítása, a város számára pedig várhatóan elsősorban az új helyi munkahelyek jelenthetnek közvetlen hasznot.
A kormányhivatal honlapján megtalálható „Környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció” alapján az alábbiakban foglalható össze a beruházás.
A terv nyolc, egyenként 20-szor 95 méteres istállót, automata etető- és itatórendszert, számítógéppel vezérelt szellőzést, hűtést és fűtést tartalmaz. Tizenhat zárt takarmánysiló, fertőtlenítő kapu, belső burkolt utak, hűtött állatihulla-gyűjtés, 301,84 kWp-s napelemrendszer és 500 kilowattórás energiatároló is létesülne. A szakvélemény alapjául szolgáló dokumentáció fő adatsora 243 216 férőhelyet, 42 napos nevelést és évi hat turnust rögzít.
A cég hazai piacra termelne, saját takarmányt használna, és 8–10, elsősorban környékbeli munkavállalót foglalkoztatna. A vízigény részletes becslése évi 15 852 köbméter, amelyből 13 ezer köbméter az állatok itatása. A beruházó szerint a vizet a több mint 300 méter mély, bevizsgált kút adja. A szakanyag ugyanakkor jelzi, hogy a korábbi vízjogi üzemeltetési engedély 2022 végén lejárt, az új engedélyezési tervek pedig a dokumentáció lezárásakor még készültek.
Nyáron a napi vízfelhasználás 50–60 köbméterre emelkedhet. A telepen 340 köbméteres tűzivíztározó épülne, a szennyezetlen tető- és burkolati csapadékvizet pedig árkokban, zöldfelületeken szikkasztanák el.
A terület felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny és nitrátérzékeny, a Laskó-patak mintegy 200 méterre található, de a telep vízbázisvédelmi övezetet nem érint. A szociális szennyvizet 10, a technológiai mosóvizet 20 köbméteres vízzáró betonaknában gyűjtenék és elszállítanák. Az istállók külön vízmérőket, a terület megfigyelőkutakat kapna.
Évente mintegy 1200 tonna almos szilárd trágya keletkezne; hígtrágya és nyitott telepi tároló nem lenne. A trágyát a turnus végén közvetlenül járműre raknák, majd gombakomposztként vagy mezőgazdasági trágyázásra hasznosítanák. A vízzáró padozat és a gyors elszállítás mérsékli a talaj- és vízszennyezés kockázatát, de tartalék átvevőt, takart járműveket és dokumentált átadást is biztosítani kell.
A zajmodell sem az építés, sem a működés alatt nem jelez határérték-túllépést; a legnagyobb, 357 méteres zajvédelmi hatásterületen nincs védendő épület. Az esetleges éjszakai rakodást és szállítást azonban a modell nem vizsgálta, ezért azt korlátozni vagy külön újraszámolni szükséges.
A szaghatás a szakvélemény szerint nem zárható ki. A szellőzőlevegő folyamatosan ammóniát, port és szaganyagokat bocsát ki, a legerősebb időszakos terhelést pedig a kitrágyázás okozhatja. A modell a telepen és a közvetlen szomszédságban zavaró szagot jelez, védendő lakó- vagy intézményi épületet viszont nem érint a megadott 326 méteres hatásterület. Kedvezőtlen szélben évente néhány órás távolabbi szagészlelés is előfordulhat.
A szakanyag szagkezelési és panaszkezelési tervet, meteorológiai korlátokat, valamint ellenőrző zajmérést javasol. A szakvélemény összegzése szerint a beruházás környezetvédelmi szempontból megvalósítható.
