Április 16- a Holokauszt magyar áldozatainak emléknapja

1944-ben ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását Kárpátalján. Magyarországra 1944. március 19-én bevonult a német hadsereg, melynek következtében megjelent a Gestapo is.

A zsidókérdés „végleges megoldása” érdekében Budapestre érkezett stábjával Adolf Eichmann SS Obersturmbannführer (alezredes), aki hozzálátott megszervezni a több százezer magyar zsidó deportálását. Sonderkommandója körülbelül 200-300 emberből állt. A deportálások lebonyolításához azonban ez nem lett volna elég: a csendőrség és a vidéki államapparátus együttműködésére is szükségük volt.

Első lépésként minden zsidónak viselnie kellett a sárga csillagot, mint megkülönböztetést. Leltározni kellett a vagyonukat és beszolgáltatni. Ezt követte a gettósítás.

Heves vármegye alispánja 1944. május 5-én rendeletet hozott, mely szerint a megyei zsidóságot gettókba kell gyűjteni. Gettókat hoztak létre, Egerben, Gyöngyösön két helyen, Hatvanba a cukorgyárban, Tiszafüreden a téglagyárban és Bagólyukon. A megye járásaiból összesen 6601 személyt zártak gettóba. A bagólyuki gyűjtőtáborba 137 füzesabonyi személyt deportáltak. A belügyminisztérium döntése szerint a gettósított zsidóságot június 16-ig deportálni kell Kassán át Auschwitzba.

A bagólyuki, tiszafüredi és az egri gettók lakói Maklárig gyalogoltak, majd ott marhavagonokba zsúfolták a 2700 személyt. Így indultak a három napos útra, megérkezésükkor nagy részüket azonnal a gázkamrába terelték. Akiket munkára foghatóknak ítéltek meg, még volt esélyük a túlélésre.

Füzesabony határában, a Laskónál 1944 novemberében a visszavonuló német hadsereg 56 zsidó munkaszolgálatost mészárolt le. Megásatták velük sírjukat, majd egy tarkólövéssel végeztek velük. 1947-ben a MÁV területén 4 tömegsírra bukkantak.

Foto: Wikipedia