Dörgés, villámlás – itt vannak a viharok
A tavasz beköszöntével újból lehet hallani a mennydörgést és látni a villámlást. De mit is jelent ez tudományosan? Most kiderül.
A hosszú, hideg tél során teljesen elszoktunk a nagy robajjal és villámokkal járó heves viharoktól. Ezen a héten azonban szerda és csütörtök éjjel is részesültünk ebből a tavaszias időjárási jelenségből.
Ha valaki felébredt az éjszakai esőre, esetleg a dörgésre, majd kinézett az ablakon, láthatta: az égen számos villám cikázott keresztül. De lássuk, hogy mi is az a villám, illetve a mennydörgés, és derítsünk fényt arra is, hogy miért nem akkor dörög az ég, amikor villámlik.
A villám egy légköri kisülés, melynek igen nagy az energiája: az áramerősség akár a 20-30 ezer ampert is elérheti, de extrém esetekben beszélhetünk 300 ezres kisülésről is.
Villám keletkezhet 2 felhő között, illetve felhő és föld között is.
A villám nagymértékű kisülései felhevítik a levegőt, amely ez által kitágul. Ez a légtömeg ütközik össze a környezőekkel. Ebből az összeütközésből, illetve ennek zajából keletkezik a mennydörgés.
Mivel a fény sebessége jóval nagyobb a hangénál, így először látjuk a villámot, majd pedig valamivel később halljuk a mennydörgést.
Sok kisgyermek fél a viharok idején, amikor csapkodnak a villámok és morajlik az ég. Ha már elég nagyok hozzá, magyarázzuk el nekik az események tudományos hátterét, mondjuk el nekik érdekesen és játékosan, mi történik az égben, és azt is, hogy ezektől nem kell félni.
