Hamvazószerda van

Ma hamvazószerda van, a nagyböjt, vagyis a húsvétra felkészítő negyvennapos előkészületi időszak kezdete. Szerda reggel a templomban hamvazásban részesültek a katolikus iskola diákjai és pedagógusai.

A keresztények ebben a bűnbánati időszakban hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel és böjttel készülnek húsvét ünnepére, Jézus Krisztus halálára és feltámadására.

A templomi szertartás során – elsősorban a katolikus egyházban – a pap az előző évi virágvasárnapi szentelt barka hamujából keresztet rajzol a hívek homlokára. Ezt nevezik hamvazkodás szertartásának (latinul: impositio cinerum).

A pap ilyenkor az alábbi mondatok egyikét mondja:

• „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel.”
• „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak.”

A hamu az elmúlásra és az emberi élet mulandóságára figyelmeztet, ugyanakkor a megtérés és a lelki megújulás lehetőségét is jelképezi.

A hamvazószerda története és eredete

A hamuval való jelképes vezeklés már az ókereszténység idején jelen volt. A nyilvános bűnösöket mezítláb, zsákruhában vezették a templomba, majd a püspök hamut hintett fejükre, és kiutasította őket egészen nagycsütörtökig.

A hivatalos egyházi gyakorlatot II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, amikor kötelezővé tette a hamuval való megjelölést minden keresztény számára ezen a napon. A szokás a mai napig fennmaradt a katolikus hagyományban.

Nagyböjt szabályai és népszokások

A nagyböjt kezdete nemcsak liturgikus esemény, hanem életmódbeli változást is jelent sok hívő számára. A böjt hagyományosan húsmentes étkezést, mértékletességet és lelki elcsendesedést jelent.

A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje — ez a babona is mutatja, mennyire mélyen beépült a hagyomány a magyar népszokások közé.