Hódok a Laskó-patak füzesabonyi szakaszán
Ha a víztározótól elindulunk a Laskó-patak gátján Mezőtárkány felé előbb-utóbb a hódok jelenlétének nyomaira bukkanunk. Kidöntött és megrágott fák, járatok nyomai és jól felépített gátak jelzik, hogy itt egy hód család rendezkedett be.
Csipkés Roland Bükki Nemzeti Park Igazgatóság hidrobiológiai referense kérdésünkre elmondta: a nemzeti park területén az utóbbi öt évben jelentek meg nagyobb számban a hódok , a Tisza felől kezdtek el terjeszkedni felfelé a patakokon. Az eurázsiai hódot (Castor Fiber) a XIX. században intenzíven vadászták a szőrméje miatt, és csaknem a kipusztulás szélére jutott. Hazánkban az 1990-es évek környékén jelentek meg újra, részben természetes úton és a WWF is telepített pár példányt a Tiszába.
A hódok növényevők, a fák kérgével és fiatal hajtásaival táplálkoznak. Monogám állatok, évente egy-két utódot hoznak a világra, akiket két évig nevelnek.
Átlagosan egy kilométeres vízfolyásszakasz a hódcsalád territóriuma, egy ilyen élőhelyen 5-8 hód is megtalálható. A kifejlett utódok mindig új területet keresnek maguknak, így zajlik a terjeszkedésük.
A hód lekerült a hazai védettségi listáról, viszont az EU-ban védett állatnak számít. 2022 óta hazánkban gyéríthető , ami a természetvédelmi hatóság által kiadott engedélyhez kötött. A hódgátak bontására nem közegészségügyi vagy közbiztonsági okból csak akkor kerülhet sor, ha “a hódgát által megváltoztatott élőhelyeken élő védett és fokozottan védett fajok védelmének szempontjai nem sérülnek”.
Mivel a hód rejtőzködő állat és szürkületkor kezd el mozogni, kicsi annak esélye annak, hogy találkozunk vele. Természetes ellensége hazánkban egyedül a szürke farkas.
főkép: wikipedia
