Ma van hamvazószerda. Kezdődik a nagyböjt

Hamvazószerdán indul az az időszak, amelyben a katolikusok 40 napon át az Istennel való kapcsolatuk erősítésére, jobbítására törekszenek. A hamvazószerda (latinul feria quarta cinerum) jelzi a nagyböjt kezdetét: ez az idő vezet el minket a húsvéthoz.

Hamvazószerdán a szentmisén a pap a híveket hamuval jelöli meg a homlokukon, és vagy Márk Evangéliumának szavait mondja: “Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban” (Mk 1,15) vagy egy változatát a Teremtés könyvéből vett szavaknak:

“Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél. Mert por vagy és a porba térsz vissza.” (TER 3, 19).

A hamuval hintés a bűnbánatra hív, az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert. 1091-ben II. Orbán pápa rendelte el, hogy a hívek homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon.

Néhány gyakorlatias kérdés talán sokakban felmerült már ezzel az ünneppel kapcsolatban.

MIBŐL VAN A HAMU?

A Római Misekönyv utasításai szerint a hamu (a déli országokban) az előző évi virágvasárnapi pálmaágak elégetéséből származik. Magyarországon a virágvasárnapi barkák hamva, amelyeket a nagyböjt kezdetén égetnek el és szitálnak át. A világ nagy részén ezt a finom port használják fel a meghintéshez, szemben az Egyesült Államokkal, ahol a port szenteltvízzel vagy krisztusolajjal keverik össze, hogy könnyű pasztát kapjanak. A pálma- és barkaágak megőrzése és felhasználása egyfajta hidat, átkötést jelent az előző és a mostani liturgikus év között.

A hamvak felhordása arra emlékeztet, hogy csak átutazóban vagyunk a földön, és vissza fogunk térni a porba. Minden jóakaratú embernek szól. Mivel ez nem szentség, a gyermekek is részesülhetnek benne. A legjobb, ha elmagyarázzuk nekik a jelentést, hogy megértsék a megtérési, bűnbánati folyamatot, és ők is részesei lehessenek.

MEDDIG KELL A HAMUT MEGTARTANI A HOMLOKUNKON?

Erre nincs pontos válasz. A jelet a mise végén le lehet törölni, ha valaki szeretné, de meg is lehet tartani, és az evangelizáció eszközeként lehet használni az egyházon kívül is. Mindenki aszerint választ, hogy mit szeretne.

PARANCSOLT ÜNNEP-E HAMVAZÓSZERDA?

Nem. Az Egyház erősen ajánlja a misén való részvételt, de nem kínál vasárnapi miserendet. A kötelező ünnepektől eltérően hamvazószerda nem az öröm, az ünneplés napja, hanem a bűnbánaté és a lemondásé. A kötelező ünnepek középpontjában a Feltámadás áll. Még Nagyböjt ideje alatt is a vasárnapokon Krisztus feltámadását ünnepeljük. Hamvazószerda megünneplésének a célja az, hogy eszünkbe juttassa Urunk halálát és a mi saját fizikai halálunkat, azt, hogy meghalunk magunknak, hogy elkerüljük a lelki halált.

MIÉRT NEGYVEN NAPOS A BÖJT, AMIKOR 46 NAP VAN HÚSVÉTIG?

Vasárnapi napon, az Úr napján nincsen böjt. A nyugati egyházban a nagyböjt a húsvét előtti 40 hétköznapra terjed ki, a hat vasárnapra nem. Ezért esik Hamvazószerda a húsvét előtti 46. napra. Mint közismert, húsvét időpontjához kötődően ez is mozgó ünnep, legkorábban február 4-ére, legkésőbben március 10-re eshet.

KIVÁLTHATJUK-E JÓCSELEKEDETTEL A BÖJTÖLÉST?

Nem. Mindkettő fontos, de nem „csereszabatosak”. Nagyböjt alatt egyaránt vállalnunk kell a böjtölést, a fokozott imádkozást és a jótékonykodást. A keresztény böjt több, mint egy puszta diéta: lehetőséget ad az Istennel való személyes találkozásra. Mivel a böjt lényege nem a hústilalom, hanem az önmegtartóztatás, az áldozatvállalás, ezért a vegetáriánusok valamilyen más, nekik megfelelő formát találjanak ki és gyakoroljanak nagyböjt idején.

Forrás: katolikus.ma