Szünetel a JÉGER működése Heves vármegyében

Nem indítják el az Országos Jégkármérséklő Rendszer talajgenerátorait Heves vármegyében. A döntést a gazdálkodók körében végzett országos felmérés eredményére alapozta az agrártárca.  Rázsi András egri meteorológus ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszer és a csapadékhiány közötti összefüggést a tudományos ismeretek nem támasztják alá.

Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium tájékoztatása alapján Heves vármegyében is szünetel az Országos Jégkármérséklő Rendszer, közismert nevén a JÉGER működése.

A vármegyében megkérdezett gazdálkodók 49,7 százaléka nem támogatta a rendszer további üzemeltetését, míg 38,6 százalék annak fenntartása mellett foglalt állást. A minisztérium döntése értelmében ezért Hevesben egyelőre nem indítják el a jégkármérséklő generátorokat.

Ötezer gazdálkodót kérdeztek meg

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárközgazdasági Intézet módszertana alapján ötezer gazdálkodó bevonásával készített országosan reprezentatív felmérést. A kutatás vármegyei és növénykultúránkénti bontásban is vizsgálta a termelők véleményét.

Országosan a válaszadók 66,1 százaléka a JÉGER működésének szüneteltetését, 24,5 százaléka pedig a rendszer fenntartását támogatta. Az agrártárca ennek alapján arra kérte a kamarát, hogy azokban a vármegyékben, ahol a gazdálkodók inkább a szüneteltetés mellett foglaltak állást, ne indítsák el a generátorokat.

A rendszer Vas, Somogy, Baranya és Zala vármegyében működik tovább, mivel ezekben a térségekben a megkérdezettek többsége támogatta a szolgáltatás fenntartását. Az üzemeltetés feltételeit ugyanakkor ott is szigorítják: a generátorokat csak akkor lehet bekapcsolni, ha a meteorológiai előrejelzés legalább 80 százalékos valószínűséggel jelez jégesőt. Korábban már 50–60 százalékos valószínűségnél is elrendelhették a védekezést.

Rázsi András: a rendszer nem kergeti el az esőt

A JÉGER körüli vitához . Rázsi András egri meteorológus és fizikatanár is hozzászólt a Facebookon. Szakmai álláspontja szerint a talajgenerátoros jégkármérséklés nem képes elűzni a csapadékot, és működése nem okozhat aszályt.

Rázsi András arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszer célja nem az eső vagy a zivatarok megszüntetése. A generátorokból a légkörbe kerülő ezüst-jodid-részecskék azt segítik elő, hogy a zivatarfelhőben több, de kisebb jégszem alakuljon ki. Ez mérsékelheti a lehulló jég méretét és az általa okozott károkat, a felhők víztartalmát azonban nem képes eltüntetni.

A meteorológus álláspontja alapján az aszály okait nem a JÉGER működésében, hanem a tartósan csapadékszegény időjárási helyzetekben, a magas hőmérsékletben, a fokozott párolgásban, valamint az éghajlat változásával egyre gyakoribbá váló szélsőségekben kell keresni.

Rázsi András korábbi nyilatkozatában azt is hangsúlyozta, hogy a jégkármérséklő rendszer nem jelent teljes védelmet. Egy különösen intenzív vagy más szerkezetű zivatarfelhő esetében a technológia mellett is kialakulhat nagyobb méretű jég. Ez azonban önmagában nem bizonyítja a rendszer hatástalanságát, ahogyan a csapadék elmaradása sem igazolja, hogy azt a generátorok okozták volna.

A leállítás sem tekinthető tudományos bizonyítéknak

Az agrártárca szintén hangsúlyozta, hogy a JÉGER szüneteltetéséről szóló döntés nem tudományos állásfoglalás a rendszer és az aszály közötti esetleges kapcsolatról. A felmérés azt mutatta meg, hogy a gazdálkodók kérik-e a szolgáltatás folytatását, nem pedig azt vizsgálta, hogy a technológia milyen hatással van a csapadékra.

A minisztérium ezért független szakemberek bevonásával kívánja megvizsgáltatni a rendszer működését, környezeti hatásait és mezőgazdasági eredményességét. A JÉGER hosszabb távú jövőjéről a tárca közlése szerint a vizsgálatok eredményei alapján születhet újabb döntés.

Hónapok óta tart a vita

A rendszer társadalmi megítélése az idei rendkívüli aszály idején vált különösen megosztóvá. Több gazdálkodó és helyi lakos vetette fel, hogy a generátorok működése kapcsolatban állhat a csapadékhiánnyal. Meteorológusok és agrárszakemberek ugyanakkor következetesen azt hangsúlyozzák, hogy erre nincs tudományos bizonyíték.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint a JÉGER nem „kergeti el” a felhőket, nem csökkenti a lehulló csapadék mennyiségét, és nem okoz aszályt. Feladata kizárólag a zivatarfelhőkben kialakuló jégszemek méretének csökkentése, ezáltal a mezőgazdasági, lakossági és ipari károk mérséklése.

Az országos hálózat 986 talajgenerátorból áll, és 2018 májusában kezdte meg működését. A berendezéseket meteorológiai riasztások alapján kapcsolják be a minden évben április 15-től szeptember 30-ig tartó védekezési időszakban.

Heves vármegyében a generátorok mostani leállításával a szakmai vita várhatóan nem zárul le. A következő időszak tapasztalatai, valamint a tervezett független vizsgálat eredményei adhatnak pontosabb választ arra, milyen formában folytatódhat a jégkármérséklés a térségben.