Kárpátaljai látogatás

A Magyar Kormány a közelmúltban felkérte a magyar önkormányzatokat, hogy lehetőségeikhez mérten segítsék a kárpátaljai magyar településeiket a nehéz időszakban. Füzesabony önkormányzata a testületi tagok javaslatára felvette a kapcsolatot három kárpátaljai településsel, Gáloccsal és Tiszapéterfalvával testvérvárosi kapcsolat céljából, míg Beregrákossal jótékonysági céllal, ezért Nagy Csaba polgármester az önkormányzat képviseletében június végén Kárpátaljára látogatott.

Az első állomás Gálocs volt, mely közös önkormányzatot alkot Bátfa és Palló falvakkal.  Az Ungvártól 10 km-re fekvő községbe utazók egy időutazásban vesznek részt, a főutak többsége szinte járhatatlan a kátyúktól, a település utcái széles makadám utak, melyeken reggel és este a teheneket hajtják a csordások.

A településegyüttes lakossága majd 80% -ban magyar nemzetiségű, a településen nagyfokú a munkanélküliség, az átlagkereset havi 12-13 000 Ft körül alakul. Ebből az összegből kell megélni egy hónapban egy családnak, sokan a háztáji kiskerttel próbálják kiegészíteni a keresetet.

Nagy Csaba találkozott Molnár Sándor polgármesterrel és Molnár István önkormányzati képviselővel. A vezetők elmondták – a települések nehéz anyagi helyzetben vannak, a kialakult háborús helyzet miatt egyre kevesebb állami támogatásban részesülnek, így még jobban ellehetetlenülnek, elkeseredésüket a behívók is fokozzák.

Közösen ellátogattak az óvodába és az iskolába, ahol a gyerekek verssel és énekkel készültek.

A magyar iskolába 2007-ben vezették be a vizet és került sor a nyílászárók cseréjére anyaországi támogatással. A gyéren felszerelt termekben szívják magukba a tudást a gyerekek, a pedagógusok minden tőlük telhetőt megtesznek. De mindig van valami amit nélkülözniük kell, ami a magyarországi gyerekeknek teljesen természetes, hogy tábla van egy osztályteremben, az itt hiánycikk. Az informatika oktatást előírja a tanterv, de nincs mivel oktatni, csak egy régi számítógép áll rendelkezésükre, ami hol működik, hol nem. Itt a nyár, de táborozni, kirándulni nincs lehetőségük.

Közösségi programok ritkák a faluban, nincs művelődési ház csak egy kőszínpad, amit a közelmúltban építettek szerény keretből, de teljesen nem készült el.

Aki teheti, próbál fordítani az életén, a fiatalok elvándorolnak a jobb élet reményében, külföldön próbálnak szerencsét. Az elvándorlást fokozzák a naponta érkező behívók. Az idősek és a gyerekes családok maradnak, próbálnak túlélni és reménykednek a jobb életben.

A nap második állomása,a fél órás autóútra lévő Beregrákos volt. Füzesabony önkormányzatával Páll László református lelkész vette föl a kapcsolatot, de nem testvérvárosi kapcsolatfelvételre. A lelkész több anyaországi önkormányzatot is megkeresett kapcsolatfelvétel céljából, mivel a magyar kormány felkérte az önkormányzatokat, hogy segítsenek kárpátaljai településeken, de az ő régiójukba nem érkezett ilyen szándék.

A két település Munkács és Ungvár között található, az egykori nyelvhatáron. A szórványközség ma nyelvszigetet alkot. A két település és a 4 szórványtelepülés közös önkormányzattal működik, a községeket összesen 7000-ren lakják, ebből a 1300- 1400 fő rendelkezik magyar gyökerekkel. A felmérésekből kiderült, hogy 10 évente 10%-kal csökken a magyarság létszáma a régióban. A lelkész ezt a folyamatot szeretné megállítani.

Páll László tavaly létrehozta szórványprogramot, mert a régióban élő magyarságnak szüksége van egy összetartó erőre az identitásuk megőrzéséhez. A szórványprogram célja, hogy egységet alkosson az egyház és az oktatás, segítsék a munkahelyteremtést és előremozdítsák a közösségi életet. A lelkész álma egy magyar óvoda létrehozása, a magyar anyanyelvű gyerekek oktatása, a nyelv és a hagyományok ápolása. Páll László elkísérte Nagy Csaba polgármestert a helyi magyar iskolába és a református templomba, majd a szomszédos Kajdanó református templomába, ahol az egyházközség gyermekei vesznek részt a foglalkozásokon, bibliaórákon. Tervei megvalósítására a lelkész elsősorban anyagi támogatást remél.

A kárpátaljai út harmadik és egyben utolsó állomása a határ közeli Tiszapéterfalva volt, itt öt település működtet közös önkormányzatot, Füzesabony polgármesterét Tóth Bálint polgármester fogadta.

Minden községnek kiépített intézményhálózata van, rendelkeznek óvodákkal, iskolákkal, gimnáziummal, művelődési házzal, sportlétesítménnyel és egy képtárral. Csekély állami támogatásból próbálják fenntartani és fejleszteni a szocializmus által rájuk hagyott intézményeket. Szerencsére kapnak támogatást, pályázati lehetőséget Magyarországról, így próbálják modernizálni a közoktatási intézményeket, az óvodába a közelmúltban vettek új ágyakat, játékokat.

A gimnáziumi látogatás során mázolt fa padlóval és régi iskolabútorokkal találkoztak, minden épületükre és felszerelésükre ráfér a korszerűsítés, de példásan próbálják megóvni a már meglévőket. A művelődési házak elhanyagolt állapotban vannak, az idő vasfoga ezeket is elérte, esős időszakban a beázással küzdenek.

De, ha a magyar kultúra ápolásáról van szó, ez sem tartja őket vissza. Fontosnak tartják a néphez való kötődést, hagyományok ismeretét és a továbbvitelét, ebben a szellemben nevelik gyermekeiket. Minden évben szerveznek népművészeti és hagyományőrző fesztivált. Művészeti iskolájukban a hangszereken túl népzene és néptánc oktatás is folyik.

Füzesabony Önkormányzata a közeljövőben dönt a testvérvárosi kapcsolat létesítéséről.