Nemzeti Összetartozás Napja
A trianoni békeszerződés aláírásának 95. évfordulójára emlékezett a FIDESZ helyi szervezete csütörtök délután a városi emlékműnél. Június 4., 2010 óta a Nemzeti Összetartozás napja.
Molnár Richárd helyi elnök beszédében kiemelte – „A mai nap gyásznap. Gyász és fájdalom a 95 évvel ezelőtti döntés fájdalma. Szomorúság és könnyek, melyet az elcsatolt területek, az idegenbe szakadt magyarok, a közösségbe vetett bizalom elvesztése miatt érzünk. Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Vajdaság, Pannoniai Horvátország, Muravidék, Burgenland – hét olyan európai terület, ahol beszélik a magyar nyelvet, de ezekkel az elnevezésekkel már nem találkozunk a térképen.”
Hangsúlyozta – ezeken az elcsatolt területeken élő magyarság hűen őrzi hagyományit, magyarságtudatát. Fontos, hogy élő kapcsolatot ápoljonak az Anyaországgal, ezért szükség van a határon átnyúló kapcsolatok építésére, ebben fontos szerepet töltenek be a közös gyökerek, a származástudat. Ennek kíván eleget tenni Füzesabony Városa is testvérvárosi kapcsolatok kialakításával, az erdélyi Zabolával és a kárpátaljai Bártfával.
A közös múlt, a közös kultúra, az a híd, ami kapcsolat önmagunk és közösségeink, nemzetünk és az emberiség, , múlt és jövő között.
Ragó Attila, az Oktatási és Városfejelesztési Bizottság elnöke tolmácsolta Böjte Csaba személyes gondolatit a füzesabonyiaknak.
„Kedves Testvéreim, Trianon seb, olyan fájdalmas seb, mely az őrületből fakad, amit egymástól elkóborló emberek okoztak. És azt gondolom, hogy erre az őrületből kimondott szakításra csak a szeretet lehet a válasz. És a fájó sebre a válasz az elmúlt 40 évben a tudatos közösségalkotás, szövetség jelenthet gyógyírt. Az Árpád vezérünk által kötött vérszerződés befogadó, szeretetben nyitott volt. Akkor a Kárpát-medencében élő emberek, népek még tudtak egymás mellett élni. Sorsuk megpecsételődött. Akkor még hitték, hogy együtt könnyebb, jobb, szebb lesz a Kárpát-medencében, s ez volt Árpád parancsa.
Sajnos a mai embernek Trianon nagy vesztesége nem az, hogy elvettek hegyeket, völgyeket, hanem az, hogy megrendült a közösségbe vetett hit. Hiszem, hogy nem az itt élő népek érdeke volt az, hogy egymást megtagadva, szülőföldjeinket megtöltsük vérrel. Biztos, hogy mindannyian kevesebbek, szegényebbek lettünk azáltal, hogy megtagadtuk a testvéri összetartozást. A szép Árpád vezéri álom fakult meg és dőlt össze Trianonnal.
Kedves Testvéreim, nem hiszem azt, hogy a Kárpát-medencében magyarok, románok, szerbek, szlovákok, ukránok, zsidók, bárkik külön-külön tudnának sikert elérni, hogy képesek lennének egyedül Isten országát felépíteni. Úgy gondolom, hogy csak egy út van: a szeretet. Együtt, egymásért, váll a váll mellett könnyebb lesz, ezért imádkozom. Adjon az Isten erőt Nekünk.”
A megemlékezés végén az erdélyi származású Török László előadásában hallgathatták meg a megjelentek a Szózatot.






