Novemberbennemiszom
Száraz November – egy egyszemélyes utazás. Egyre többen fogadják meg, hogy ebben a hónapban vagyis novemberben nem isznak alkoholt. A kezdeményezés azok számára jött létre, akik egy héten legalább egyszer fogyasztanak szeszes italt és elgondolkodnak a hozzá fűződő viszonyukon.
Harmadnapja nem iszom. Alkoholt. Se sokat, se keveset. Mi az, hogy most nem ihatok? Ki mondja meg? Végül is, önként csatlakoztam a Száraz Novemberhez. Másrészt viszont eszembe jutna-e egy hónapig önként nem inni? Pont most? A Márton napi libaételek és az új bor kóstolásának idején? Vagy ez is csak egy újabb facebook-os őrület? Mint a jeges vizes leöntés? Nem, ez többről szól. Például, hogy milyen a viszonyom Miszter Alkoholhoz. Mennyiben kötődik a fogyasztása a mindennapjaimhoz. Persze könnyebb lenne csak otthon ülni, könyvet olvasni vagy filmeket nézni. Viszont ugyanúgy vinni az ügyeket és tekerni a mókuskereket alkoholmentesen az már kunszt. Én például szeretek kocsmába járni. Egy sörunicum mellett megvitatni a világ nagy dolgait vagy éppen a hallgatni a napi történeteket. Együtt támasztani a pultot a nyugdíjassal, a tanárral, a melóssal és a vállalkozóval. Van valami meghittség egy-egy kocsma törzsközönségében. Persze mehetnék most is. De kólát inni? Minek? Szóval kikapcsolódásnak marad a kerti munka- nagyon sok a falevél- a kutyák, a főzés és a pipázás. Nagy kaland!- mondhatnánk. De tényleg az. Mentális kaland. Még van belőle 27 nap.
